Diszpl�zia

A diszpl�zia (vagy dysplasia) - g�r�g eredet� - sz� rendellenes fejl�d�st jelent. A diszpl�zia kifejez�st a kuty�k mozg�sszervi betegs�geivel kapcsolatban a cs�p�, a k�ny�k ill. a v�lliz�let fejl�d�si rendelleness�geire haszn�ljuk, amikor az iz�leteket alkot� csontv�gek ill. az azokat bor�t� porcfel�letek nem illeszkednek megfelel�en egym�shoz. Ebb�l az „illeszked�si hib�b�l” ered�en a k�s�bbiek sor�n r�szleges iz�let ficam (sublux�ci�), porckop�sok, degenerat�v iz�leti elv�ltoz�sok (arthr�zis) alakulhatnak ki a diszpl�zia t�pus�t�l �s s�lyoss�g�t�l f�gg�en. A diszpl�zia enyh�bb form�in�l a kutya ak�r t�netmentesen is le�lheti az �let�t, s�lyosabb  diszpl�zia est�n viszont komoly mozg�szavar, �lland�sult iz�leti f�jdalommal j�r� s�ntas�g

A diszpl�zia t�netei, jelei

 A cs�p�iz�leti diszpl�zia fiatal korban �szlelt t�netei eset�n a kutya gyakran nehezen �ll fel, sokat pihen, nem sz�vesen mozog, hamar elf�rad. A mozg�s sor�n a h�ts� l�bakat vagy t�l k�zel vagy t�l t�vol (terpeszben) helyezi talajra, jellegzetesen "kacs�z�" j�r�ssal. A kutya cs�p� t�j�ka sz�gletess� v�lik. Fut�s k�zben a h�tuls� l�bak ny�lugr�s szer�en egyszerre �rnek talajt, nem pedig felv�ltva. Egy id� ut�n valamelyik oldali l�bon s�ntas�g, szemmel l�that� biceg�s jelentkezhet. S�ta k�zben gyakran kattog� hang hallhat� a kutya l�p�sei alatt. El�rehaladott esetben a combizmok elv�konyodnak, mintha "lefogyott" volna a kutya h�ts� l�ba. A teny�szt�k gyakran azt figyelik, hogy hason fekve h�tra tudja-e ny�jtani a kutya a l�bait, mondv�n hogy ha �gy ny�jt�zkodik, nem lehet diszpl�zi�s. Ez azonban �gy nem igaz, mivel sok diszpl�zi�s kutya k�pes ilyen fekv�sre, legfeljebb a s�lyos cs�p�f�jdalmakkal rendelkez� klinikai betegekn�l mondhat� hogy nem sz�vesen ny�jtj�k h�tra iz�leteiket.
Id�sebb korban a cs�p�diszpl�zi�ra az el�bbiekhez hasonl� t�netek mellett, az jellemz� hogy a sok fekv�s ut�n a kutya nehezen, s�nt�tva indul el, de egy id� ut�n "bemelegednek" az iz�letek �s esetleg id�legesen jobbnak t�nik a mozg�s. A kor �s az id� el�rehaladt�val a s�ntas�g ill. a mozg�szavar egyre s�lyosabb� v�lik. Id�s korban gyakran m�g gerincprobl�m�k is s�lyosb�thatj�k a mozg�szavart.

A diszpl�zia fokozatai

 Amikor a diszpl�zia fokozatair�l ill. az ehhez tartoz� r�ntgen elv�ltoz�sokr�l besz�l�nk els�sorban teny�szt�i �rtelemben vett diszpl�zi�r�l besz�l�nk . Ennek megfelel�en Magyarorsz�gon ill. Eur�p�ban az FCI (Federation Cynologic Internationale) aj�nl�soknak megfelel�en �t fokozatot k�l�nb�ztet�nk meg. A diszpl�zia sz�r�sr�l ki�ll�tott igazol�sokon is ez az �t fokozat szerepelhet.

Mentes min�s�t�st (HD-, A, -) kaphat a kutya ha a combcsontfej �s az acetabulum (medence v�pa) kongruens, az un. Norberg-sz�g 105 fok vagy nagyobb, az un. cranialis acetabularis perem �p, kerek lefut�s�, az iz�leti r�s kerek lefut�s�, egyenletesen t�g. ((Norberg f�le sz�gnek a combcsontfejek k�z�ppontj�t �szek�t� vonal �s a combcsontfejek k�z�ppontj�t az el�ls� ill. dozalis acetabulum vonal�nak metsz�spontj�val �sszek�t� vonal �ltal bez�rt sz�get nevezz�k.))

Majdnem mentes (vagy �tmeneti forma) a min�s�t�s (HD-/+,B)  ha a combcsontfej �s az acetabulum enyh�n inkongruens, a Norberg sz�g 105 vagy nagyobb, esetleg kisebb 105 fokn�l de az iz�let kongruens.

Enyhe diszpl�zia a min�s�t�s (HD+,C) ha a combcsontfej �s az acetabulum inkongruens, a Norberg sz�g 100 vagy nagyobb, a cranialis acetabularis perem kiss� ellaposodott, enyhe arthrotikus jelek lehetnek a combcsontfejen ill. combnyakon.

K�zepes diszpl�zia a min�s�t�s (HD++,D) ha kifejezett inkongruencia van a combcsont �s a medencev�pa k�z�tt, a Norberg sz�g 90 fokn�l nagyobb, a cranialis acetabularis perem ellaposodott ill. arthrotikus jelek vannak a combcsontfejen ill. combnyakon.

S�lyos diszpl�zia a min�s�t�s (HD+++,E) ha a cs�p�iz�let sublux�lt (r�szlegesen ficamodott), a Norberg sz�g 90 fokn�l kisebb, a cranialis acetabularis perem ellaposodott, a combcsontfej ellaposodott, deform�lt ill. kifejezett arthrotikus jelek vannak az iz�letben.

Fontos tudni, hogy �ltal�ban a mentes, majdnem mentes �s enyhe (!) kateg�ri�k teny�szt�se aj�nlott, m�g a k�zepes ill. s�lyos kateg�ri�kba tartoz� kuty�k teny�szt�se nem etikus. Teh�t a bizony�tv�nyon szerepl� „enyhe” diszpl�zia itt csak egy teny�szt�i kateg�ri�t jel�l, amivel m�g teny�szthet� is a kutya.
A klinikai �rtelemben vett diszpl�zia, teh�t a diszpl�zi�ja miatt s�nt�t� kuty�k eset�ben a betegs�g t�neteit enyh�bb vagy s�lyosabb form�ban mutat� kuty�k �ltal�ban a r�ntgenk�p alapj�n a s�lyos, ritk�bban k�z�ps�lyos kateg�ri�kba esnek.

M�g t�bb inform�ci� a www.diszplazia.hu oldalon